Seme és versenyzés alapjai

„Nyomás! Nyomás!” Sokszor hallani a mérkőzések során. De vajon mit is takar ez pontosan? Mitől lesz valakinek erős és hatékony a seme-je?

A következő írásban mesterekkel történt vívásaim, és beszélgetéseim alapján igyekszem választ adni, és lehetséges megoldást nyújtani a seme problematikájára.

Omoikiri & Gaman

Tavaly május elején vívtam először Yano Masayuki mesterrel, közvetlenül a sikeres 8. danos vizsgája után. Ő a híres Yano Hiroshi mester fia, aki az egyik leghíresebb kendó tanár, a Kokushikan Egyetem csapatának volt vezetője.

Yano mester azt mondta, hogy a vívásban két dolog számít: omoikiri és gaman. Nézzük meg, hogy mit jelentenek ezek a szavak.

思い切る Az omoikiru szó jelentése szó szerint elvágni a gondolatokat, eltökélni valamit, gondolatokat eldobva cselekedni. Például a jó sutemi-vel (testet eldobva) végrehajtott vágásoknál szokták ezt a jelzőt használni: „omoikitte utta”.

我慢 A gaman szó tűrést, türelmet jelent. Idekapcsolnám a tame szót is, ami összegyűjtést jelent. Lényegében arról van szó, hogy képesek vagyunk kivárni; majd az összegyűjtött energiát/feszültséget – amit majd a vágásba fektetünk -, a lehető legjobb helyzetben, leghatékonyabban kirobbantani.

Yano mester szerint annál jobb vívó valaki, minél ügyesebben használja a türelmet és az eltökélt vágást. Fontos, hogy az eltökélt szándék meglegyen. Nem lehet fél gőzzel nekiindulni a támadásnak, és ugyanígy nem lesz mindennek ellenálló az a kamae, ami nem száz százalékos türelemmel van megtartva. Ezen felfogás szerint a kendósnak feladata dolgozni a vágásai átütőerején, a kamae áttörhetetlenségén, és meg kell tanulnia azt, hogy mikor melyiket alkalmazza. Minél jobban tudja ezt a játékot játszani, annál jobban tudja mozgatni az ellenfelet, és meglátni a pillanatnyi rést, ahol ippont tud vágni.

/Megjegyzés: a hatékony seme kialakításához elengedhetetlen a lábak, az alhas és a bal kéz magas fokú edzettsége./

A versenyzés alapjai

Idén április végén, mielőtt hazautaztam az Európa bajnokságra, Ujiie mester nagyon sokat beszélt nekem a versenyzésről. Az utolsó versenygyakorlás után volt egy beszélgetésünk, amelyben a shiai no kihon-ról, azaz a versenyzés alapjairól beszélt.

  1. A vágásokat végig kell vinni teljesen, és száz százalékkal előre, neki kell menni az ellenfélnek, akár sikeres a vágás, akár nem.
  2. Amit elindítottunk, azt maximális eltökéltséggel kell végrehajtani. Nem lehet megtorpanás sem a vágásban, sem a védekezésben.
  3. Shobu no tokoro, tehát a szituáció (hely), ahol eldől a mérkőzés: Először is ügyes helyzetkereséssel, vágás-türelem játékkal ki kell ugrasztani az ellenfelet. Ez történhet egy jó pillanatban elindított vágással, vagy fordítva az ellenfelet vágásra kényszerítve. Lehet akár sikertelen ai uchi is. Lényeges, hogy arra kell számítani, hogy az első indulás után a második (ni no tachi) vagy harmadik (san no tachi) alkalommal tudunk majd ippont elérni. Tehát a vágások közti mozgékonyság, légzés és lazaság kiemelkedő fontosságú. Nem is beszélve a koncentrációról és helyzetfelismerésről.

Szerintem mindenképpen érdemes fejleszteni azt a képességet, hogy akár a sokadik indulásból is ippont tudjunk elérni. Magas szintű mérkőzésen ez fog dönteni. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az első indulás után másodjára és harmadjára is nekirontunk a másiknak, hanem  minél gyorsabban az idő tört része alatt bizonyos nyomással és felismerő képességgel megtaláljuk a következő rést, ahová támadunk.

A három seme

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a seme megértésében a hármas a bűvös szám. Sokféle megközelítést hallottam, és sok átfedés van köztünk, mégis mindegyik egy kicsit máshogyan világít rá a nyomás, támadás mivoltára.

  1. Seme a három távolságból

Már sonkyóban készen kell állni a kezdeményezés megragadására, az irányítás megszerzésére, hogy mozgatni tudjuk az ellenfelünket. Ha ezt a gondolkodásmódot nézzük, háromféleképpen, háromféle távolságból tudunk nyomást gyakorolni az ellenfélre.

A három mód:

  • attitűddel/hangulattal történő nyomás (ki de semeru, 気で攻める),
  • testtel történő nyomás (karada de semeru, 体で攻める),
  • karddal történő nyomás (ken de semeru, 剣で攻める).

A három távolság, illetve támadási szituáció pedig:

  • nagy távolságról történő seme (tói maai, 遠い間合い; röviden: tóma, 遠間)
  • vágó távolságra történő belépéskor történő seme
  • vágó távolságon történő seme (egy lépés egy kard távolság – issoku ittó no maai, 一足一刀の間合い)

A rövid távolságon (chikai maai, 近い間合い; röviden: chikama, 近間) illetve tsubazeriai-ban (鍔競り合い) alkalmazott seme is a vágótávolság kategóriába tartozik. Egyénfüggő, hogy mennyire támadásra, illetve mennyire védekezésre használják ezeket a távolságokat.

 

A vívás megkezdésekor nagy távolságon fontos a saját hangulat megteremtése, amivel már meg tudjuk tenni az első lépéseket a sikeres támadás irányába. Itt elengedhetetlen fontosságú a kiai 気合. Ettől talán nem is lehet élesen elválasztani a testtel támadást, ami a kamae-ba helyezkedést és a test előfeszített állapotba helyezését jelenti. Ha ügyesek vagyunk, már ebben a pillanatban már azt az érzést tudjuk kelteni az ellenfelünkben, hogy fölé magasodunk, mint egy hegy. Én nem egyszer éreztem ilyet, amikor 8. danos mesterekkel, vagy erős vívókkal vívtam. Akármit is csináltam, összementem előttük, ők pedig hatalmasnak tűntek. Ez az első seme lehetőség a vívás során.

Amikor megkezdődik a mozgás, illetve a távolság csökkentése, akkor megjelenik a kard is. Az issoku ittó távolságra belépéskor a kard és a test megfelelő használata kiemelkedő fontosságú. Ennek módja egyén és tapasztalatfüggő.

A vágótávolságon nagyon fontos, hogy türelmesek legyünk, és akármikor indulásra kész lábunkánk legyen. Tapasztalt vívóknál még ezen a távolságon is több támadásváltás történik, mire elindul az egyik.

  1. A seme hármas ritmusa

Fontos kitapasztalni azt, hogy az ellenfél hogyan reagál a nyomásunkra. Felfedi-e először a valódi szándékát, vagy csupán egy nyomással válaszol ő is? Minél magasabb szintű egy vívó, annál türelmesebb és annál tovább képes elrejteni a valódi szándékát. Csak akkor indul, ha tényleges alkalom nyílik a vágásra. A seme-nél úgy kell készülni, hogy az ellenfél mindenképpen seme-vel reagál. Ha az első nyomásunkra már indul, akkor könnyű a dolgunk, de ez ritka esetben valósul meg. Gyakoribb, ha a nyomásunkra nyomást kapunk vissza. Ilyenkor nekünk is válaszolni kell: testtel, karddal. Nagyon sok technika áll rendelkezésre és egyénfüggő, hogy ki hogyan kezeli a helyzetet. A lényeg az, hogy addig kell folytatni a támadást, amíg az ellenfél valódi szándékára fény nem derül, és lehetőség adódik a vágásra. Ez már lehet shikake, degashira vagy oji szituáció. A vágás csak ilyen helyzetekben lehet sikeres.

/Megjegyzés: fontos megnézni, hogy a támadásunkra mit reagál az ellenfél. Sok esetben láttam olyan mérkőzéseket – főleg Európában -, amikor semevel belép az egyik, és szinte abban a pillanatban kis is hátrál a távolságból. Az ilyesfajta mozgásnak semmi értelme, mert nem gyakorol nyomást az ellenfélre, csupán tánc. Ha eldöntöttük, hogy belépünk, akkor addig kell menni, amíg valamiféle reakciót csalunk ki a másikból, különben magunkat hozzuk hátrányos helyzetbe./

  1. A semeashi

A semeashi a támadó lábat jelenti. Ez chudan kamae-ban a jobb láb.

A bal láb pedig olyan szerepet tölt be, mint egy fal. Rendületlennek kell lennie. Ha nyomást kapunk és megrezzen a bal láb, akkor nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk. A testsúly nagy részét a bal lábra helyezve a jobb lábat hagyjuk szabadon mozogni és aktívan részt venni a támadásban. Ha fogalmazhatok így: a jobb láb a támadó, a bal láb a türelmes.

  1. Sansappó – 三殺法

Szó szerint a „három gyilkosság módja”. Erről bizonyára már hallottatok.

  • Kard megölése (ken wo korosu, 剣を殺す):

Minden olyan törekvés, ami arra irányul, hogy az ellenfél ne tudja szabad akarata szerint használni a shinait. Erre többfajta technika létezik. Például: osae, harai, maki…stb.

  • Technika megölése (waza wo korosu, 技を殺す):

Az ellenfél abban történő megakadályozása, hogy sikeresen véghezvigye a technikáit. Ki kell puhatolózni a kedvenc támadási módját, és amikor használni akarja, keményen közbe kell lépni. Ettől bizonytalanná válik, és lehetőség nyílik, hogy ippont vágjunk rajta.

  • Hangulat megölése (ki wo korosu, 気を殺す):

A saját attitűdünk, hangulatunk érvényesítése a másiké fölött. Mentális nyomás.

Az előzőekben a seme más-más megközelítéséről igyekeztem összefoglalót adni Nektek. Mindegyiket más alkalommal más szituációban tanultam/hallottam. Ugyanarról szólnak, mégis kicsit máshogy láttatják a lényeget. Remélem nektek is segít, hogy még átfogóbban lássátok a seme mikéntjét.