Szemelvények a Heihó Kadensho-ból III. - A ki és a kokorozashi

Jöjjön a következő részlet a Heihó Kadensho-ból! 

Kemény dió a fordítás, mivel a japán és magyar szavak jelentései között nincs mindig teljes átfedés. SŐT! 🙂 

 

A probléma áthidalására segítségemre van egy nagyszerű könyv, amelyet Kató Dzsunicsi írt. Kató tanár úr neves kutatója a A Heihó Kadensho-nak. A mű teljes szövegét a kulcsfogalmak alapján elemzi, így több aspektusát is megismerhetjük a japán gondolkodásmódnak.

 

Munenori ebben a rövid, de tartalmas részben irányt mutat ahhoz, hogy hogyan kontrolláljuk önmagunkat az élet-halál helyzet során és képesek legyünk hideg fejjel vívni. Igyekeztem olyan lábjegyzetekkel ellátni, amelyekkel jobban beleláthattok a japán szavak és fogalmak jelentésébe.

 

A márciusi és az áprilisi Heihó Magazin témájához is lehet kötni ezt a cikket.

Az áprilisi szám interjújában Migita sensei a hatékony seme körülírása során nagyon fontosnak ítélte meg a tanden (alhas) szerepét, amely az alábbiakban kissé más aspektusból lesz olvasható.

気と志1との事 – A ki és a kokorozashi2

A belső kamae során a tudatosan mérlegelő elmét kokorozashi-nak nevezzük. Belül helyezkedik el a kokorozashi, amely a külvilág felé ki-ben nyilvánul meg. Például ha a kokorozashi a gazda, akkor a ki a szolgáló. A belső akarat szándéka szerint használja a ki-t, amely viszont ha túlcsordul és túlzásokba esik, akkor megbotlik.

A ki-t az akaratnak kell visszafognia, és nem szabad siettetnie. A heihó3-ban a kokorozashi az, amit az alsótestbe4 összpontosítunk5, a ki-t6 pedig az ellenféllel történő küzdelem hevében érzékeljük.

Megfontoltan a csípő alá helyezzük az elmét, és nem hajszoljuk, siettetjük a ki-t. Fontos, hogy az akarattal, visszatartva, kontrollálva a ki-t álljunk készenlétben. Nem szabad hagyni, hogy fordítva, az elszabadult ki irányítsa az akaratot.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Jegyzetek:

1SHI, kokorozashi – akarat, szándék, cél. Az eltökélt, határozott szándékkal bíró elme – Szerk.

2A ki és a kokorozashi viszonyának megértése és használata teremt ideális lelkiállapotot az ellenféllel szemben történő felálláskor (tachiai során) – Szerk.

3兵法, heihō – a harc módszerei, a harc tudománya

4下作 shitanozukuri – az elmét ide kell helyezni. Valamivel a csípő alatti terület az alhasban (a japán nyelvben az elhelyezés osameru szó jelenthet még: csitít, csillapít, elhelyez, nyugtat, uralkodik, megfékez, elrak, eltesz).

A küzdelemre történő lelki felkészülésre gondol az író, ami akkor ideális, ha óvatlanság nélkül akármikor harcra kész elmével, képesek vagyunk az akaratunkkal uralni a ki-t, és a legrosszabb legváratlanabb helyzetben is az akarat tud az uralkodó maradni.” KATŌ Junichi: Heihō kadensho ni manabu 95-96pp, Tōkyo: Nippon Budōkan, 2012.

5Szó szerint: megszilárdítunk

6A heihó-ban az ellenféllel történő küzdelem előtt, a teljes felkészültség állapotában lévő, óvatlanság nélküli elmét nevezzük kokorozashi-nak. Ez azt jelenti, hogy az elmét a csípő alatti területre helyezzük. A küzdelem kezdete után a vágásváltásban figyelhető meg a ki. A küzdelem kellős közepén is az alhasba „csillapítjuk” az elmét, és nem hajszoljuk, siettetjük támadásba a ki-t. Az akarat segítségével a ki-t szigorúan visszatartjuk és nem hagyjuk azt, a ki által eltéríteni. A lecsendesítés, és lecsillapítás nagyon fontos.

Ebben a részben az élet-halál küzdelem során az ellenféllel szemtől szemben álló önmagunk kontrolljáról olvashatunk. Az elme egy részeként meghatározott ki kontrolljának a fontosságát láthatjuk. Hogyan is uralhatjuk a ki-t? Az uralást lehetővé tevő elme vajon miféle jelenség lehet? Ez a kérdés a Heihó kadensho olvasásával természetesen válik egyre világosabbá.” – fogalmaz Kató Dzsunicsi