Szemelvények a Heihó Kadensho-ból I.

懸待二字子細の事 – A ken és tai szavakról  

身と太刀とに懸待の道理ある事 – A ken és tai elveiről a testben és a kardban

心と身とに懸待ある事 – A ken és tai az elmében és a testben

風水の音をきく事 – A szél és víz hangját hallgatni

 

A Kokushikan Egyetemen töltött másfél év során számtalan alkalommal konzultáltam Ujiie mesterrel. Sok útmutatást kaptam a densho-k feldolgozásával kapcsolatban is. Amikor ezekről a régi feljegyzésekről mesélt, azt mindig úgy tette, hogy lássam: a mai kendó-ban is elengedhetetlen ezek megértése és olvasása. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Miyamoto Musashi, vagy éppen Yagyū Munenori legmagasabb szintű tudásához, értékrendjéhez, elengedhetetlen, hogy ismerjük az eredeti japán szövegeket is. Ujiie mester mindig olyan részleteket olvastatott velem, amelyek éppen az aktuális problémáimra és fejleszteni való területre mutattak rá.

Szerinte a densho-kat egész életünkön keresztül érdemes olvasni, mert ahogyan haladunk a kendó és az élet útján, úgy újabb és újabb jelentések, titkok tárulnak fel előttünk. Arra is felhívta a figyelmemet, hogy olvasás közben nagyon figyeljek arra, hogy milyen érzetek keletkeznek bennem. Az ember akarva, akaratlanul is beleképzeli magát az éppen tanulmányozott helyzetbe, és megelevenedik előtte a szituáció. Szóval a densho-k tanulmányozása nem csak egyszerű olvasás, hanem egy mélyreható tapasztalat a vívást gyakorlók számára.

A cikksorozatot a Yagyū Munenori által írt Heihó kedensho fejezeteivel kezdem. Nem sorban fogok haladni, hanem mindig egy tanítást vagy érzetet próbálok majd átadni. Úgy gondolom, hogy ennek a részletnek az egyik nagy rejtvénye az, hogy első – és talán sokadik – olvasásra is ellentmondásba ütközhet az ember az elme mozgásával, vagy éppen mozdulatlanságával kapcsolatban.  🙂

A szövegeket saját fordításban közlöm. Ahol szükségesnek éreztem, megjegyzést fűztem az eredeti szöveghez. A cikk végén találtok egy kis szószedetet, amely segít a japán szavak értelmezésében.




 

懸待二字子細の事 – A ken és tai szavakról

A 懸 ken jelentése: ahogy felálltál az ellenfeleddel szemben, határozottan, őszinte szándékkal szigorúan viszed véghez az első vágást. A kezdeményezés és megelőzés szándékával történő támadást hívjuk ken-nek, és ugyanúgy van jelen az ellenfél elméjében is, mint a tiédben.

A 待 tai azt jelenti, hogy nem támadsz hirtelen, hanem kivárod az ellenfél támadó lépését. Szigorú óvatossággal történő kiváró állapot ez.

/Megjegyzés: Ez a fajta kivárás nem csupán várakozást, hanem egy állandó óvatos készültségi állapotot jelent, ami éber, és akármikor képes reagálni. – Szerk./

Tehát a 懸待kentai ’támadás-kivárás’-t jelent.

 

身と太刀とに懸待の道理ある事 – A ken és tai elveiről a testben és a kardban

Támadd (ken) az ellenfeled a testeddel, miközben a kardoddal kivársz (tai), így a testeddel, lábaddal, kezeiddel ki tudod csalogatni az ellenfél kezdő mozdulatát, és legyőzheted. Így tested és a lábad ken, míg a kardod tai. Azért támadsz testeddel és lábaddal, hogy az ellenfelet mozgásra, kezdeményezésre kényszerítsd.

/Megjegyzés: A kardodat pedig azért fogod vissza, hogy a valódi szándékod elrejtsd.

Egy előbbi fejezetben említi az író, hogy a 兵法 heihó a megtévesztés művészete. Ha megértjük, és ügyesen használjuk a kentai-t, akkor úgy működhet, mint egy kifeszített íj, amelyben mindig ott a potenciál, hogy kilője a nyilat. Tetszés szerint irányíthatjuk célra, és amikor megmutatkozik a lehetőség, akkor engedjük el az ideget.

Ha nem vagyunk elég türelmesek, és eláruljuk a vágási szándékunkat, akkor megfordul a helyzet, és az ellenfélhez kerül az előny. – Szerk./



 

心と身とに懸待ある事 – A ken és tai az elmében és a testben

Az elméd (心 shin) kivárás állapotába, míg a tested (身 shin) támadás állapotába kell helyezni. Ha ez fordítva történik, az elméd túlzásokba hajszol, és rossz eredménye lesz.

Az elmédet kivárás állapotában kell tartanod, míg a tested támad, így ki tudod kényszeríteni azt, hogy az ellenfél tegye meg az első lépést és legyőzd őt.

Ha az elméd támadni akar, akkor úgy fogod érezni, hogy mindenképpen neked kell először megvágnod az ellenfeledet, de ekkor biztosan veszíteni fogsz.

Másrészt annak is van értelme, ha az elmét támadásba, míg a testet kivárásba helyezzük. Ez azért fontos, hogy úgy dolgoztassuk az elménket, hogy kerülje az óvatlanságot és ken-ben tartjuk, (tehát ne aludjon el, azaz mozgásban maradjon), míg a kardunkat kivárásban, így az ellenfelet kezdeményezésre kényszerítjük. Ebben az esetben a test csupán a kardot tartó kezet jelenti. Ezt hívják úgy, hogy az elme támadásban van, a test (kardot tartó kéz) pedig kivár.

Ez két különböző meghatározás, de végső soron ugyanazt jelentik, és nem is lehet elkülöníteni őket egymástól. Végeredménye az, hogy az ellenfelet vágásra, hibázásra kényszerítsük, és győzedelmeskedjünk felette.

/Megjegyzés: a kentai megfelelő használata annak a művészete, hogy úgy alakítsuk elménk és testünk mozgását, mozdulatlanságát, hogy az felfedje ellenfelünk gyengepontjait és hibáit. Ekkor pedig szabadon tudjuk megvágni őt. – Szerk./



 

風水の音をきく事 – A szél és víz hangját hallgatni

A harc alapja a megtévesztés, a győzelem titka az ellenfél különböző módokon történő megtámadása és ezzel az ellenfél kezdeményezésre, vágásra (igazi támadás) kényszerítése.

/Megjegyzés: a kendó-ban az ellenfél fenyegetésére, vagy megtámadására japánul a 攻めseme szót használják, míg a megvágására az 打つ utsu kifejezést. Magyarországon a nyomás szó az elterjedt, amit a seme szinonimájaként használunk. Véleményem szerint nagyon fontos látni a különbséget a nyomás és a tényleges vágási szándék között.  – Szerk./

Amikor felállunk az ellenféllel szemben, már akkor tudnunk kell, hogy támadni fog, és nem szabad óvatlannak lenni.

/Megjegyzés: kendó-ban sokyo pozícióban, illetve a vágó távolságra történő belépésnél különösen fontos. – Szerk./

A shitanotsukuri 下作り(a hely, ahová az elmét helyezzük, alsótest, deréktáj) alapvető is alapvető fontosságú.

/Megjegyzés: a shitanotsukuri egy tudatállapotot is jelöl. Az elme megfelelő használata. – Szerk./

Ha nem vagy elég figyelmes, akkor amint elkezdődik a küzdelem, ellenfeled gyorsan és szigorúan neked fog támadni, közel kerül hozzád, és nem tudod használni a mindennapos gyakorlásod során megszerzett tudást.

Ahogyan felálltok egymással szemben, az elméd, tested és lábad támadásba, míg a kezed kivárás állapotába kell helyezned. Figyelmesnek kell lenned, meg kell figyelned a u-t 有 (lét, létezés; az ellenfél szemének figyelemmel tartása). Ez a lét megragadásának tanítása.

/Megjegyzés: én a figyelem magas szintű tudatos fenntartását értem ez alatt, és ebben nem különül el az elme és a test. Az elme folyamatos készenléte magában kell hogy hordozza azt is, hogy a testtel akármilyen pillanatban mozdulhassunk – Szerk./

Ha ezt nem tartod be, nem fognak hasznodra válni eddigi kardforgató leckéid.

A szél és víz hangját hallgatni: a felső részt csendben (静 – sei), nyugalomban, az alsó részt kiken-ben 気懸 (ki – energia, ken – támadni) kell tartani.  A szélnek nincsen hangja. Csak akkor lesz hangja, ha tárgyakkal kerül kapcsolatba, érintkezik. Ezért ha fent fúj, akkor csendes, viszont ha lent a fákkal, bambuszokkal, más dolgokkal érintkezik, akkor hangja zajos és sietős lesz. A víz, amikor fentről esik lefelé nincsen hangja, de amikor lent hozzáér a valamihez, lehull, akkor milliónyi kopogó hangot lehet hallani.

Az előző példát használva kell a felső testet 静 sei-be az alsótestet 気懸 kiken-be helyezni. Fent nyugalom, lent nagyfokú tevékenység.

Ugyanígy kell a külsőt, még egy odapillantásra sem késztető nyugalomban, békében, míg a belsőt óvatos figyelemben tartani. Nem szabad siettetni a testet, kezet és lábakat. A támadásnak és a kivárásnak belül is, kívül is jelen kell lennie. Nem szabad, hogy leragadjunk az egyiknél, mert akkor megáll a mozgás. Meg kell nézni az 陰陽 in-you (Jin-Jang) egymással kölcsönösen mozgó és változó elvét. A mozgó, dolgozó a 陽 you (jang), a csendes az 陰 in (yin). Ezek a belső és a külső között mozognak, változnak. Hol kint, hol bent vannak. Mikor a you mozgat belül, a nyugodt in megjelenik kívül. Amikor az in van belül, akkor kívül megjelenik a you. A兵法 heihó útján is felületesség nélkül, óvatlanság nélkül kell működésbe hozni a 気 ki-t odabent, a külsőt pedig nyugodtnak, békésnek megőrizni. Ez a 天理 tenri-vel van összhangban (mindenség törvénye).



/Megjegyzés: véleményem szerint az ilyen állapot kialakításában van szerepe a helyes 気合 kiai-nak. Ujiie mester mindig azt magyarázta, hogy ahogy a kiai hangját minél erősebben magasabbra préseljük ki magunkból, annál inkább mozgatja és nyomja lefelé belül a ki-t, és aki ezt az íjat minél jobban ki tudja húzni, és minél türelmesebben képes megtartani, azé lesz a győzelem. Szerk./

Amíg kívül szigorú támadásban vagyunk, a belső elme nem kerülhet ki a nyugalomból. Belül csendesen, rendíthetetlenül, nem befolyásolva a külső által. Így, ha kívül támadásban is vagyunk, az nem fog belül zavart okozni. Ha a külső és a belső is mozgásba kerül, akkor zavarodás lesz.

Kentaidódzsó 懸待動静 támadó – kiváró – mozgó – csöndes: tehát ezek az elvek alapján a támadást és kivárást, a mozgást és a csöndet, a belsőt és a külsőt kölcsönössé, harmonikussá kell tenni, egyensúlyt kell teremteni.

A vízimadár bár a lábaival elmerül a vízben és keményen dolgozik lent, a felszínen nyugalmat áraszt és lebeg. Ugyanígy, ha belül az óvatlanságot és nemtörődömséget megszünteted és rendíthetetlenül gyakorlod ezt a leckét, a lélek és a test egyesül, a belső és külső egybeolvad, és nem fog semmi sem akadályozni, hogy véghezvidd céljaidat. Ha elérkezel erre a szintre, akkor tiéd a legalapvetőbb tudás.

Felhasznált irodalom:

Yagyu M. (Watanabe I. szerk.): Heihou kadensho, Tokyo: Iwnami shoten, 2015. (25.kiadás)



 

Szószedet

Kun olvasat: ka(keru), ka(karu); On olvasat: KEN, KE

Jelentése: felfüggesztés, feszültség állapota, függ, függ vmitől, egyeztet, konzultál, távoli, egymástól, vmitől távol

Megjegyzés: ebben a szövegben talán a legegyszerűbb a ’támadás’ szóval fordítani.

Kun olvasat: ma(tsu); On olvasat: TAI

Jelentése: vár, kivár, függ vmitől

Megjegyzés: érdemes elgondolkozni a kivárás és a támadás szavaink jelentéstartományiról, illetve a kendó-ban ezekkel a szavakkal kapcsolatos tapasztalatainkról.

心  

Kun olvasat: kokoro; On olvasat: SHIN

Jelentése: szív, elme, értelem, tudat, attitűd

Megjegyzés: ennek a szónak a megértése nagyon fontos a harcművészetekkel foglalkozó emberek számára. Nagyon sok szókapcsolatban szerepel, és nagyon szép árnyalatai vannak a használatának.

気 

Kun olvasat: iki; On olvasat: KI, KE

Jelentése: szellem, levegő, atmoszféra, hangulat, kedv

Megjegyzés: fontos szó a japán harcművészetekben. Jelentését a sok gyakorlás által kell megtapasztalni és értelmezni. A kiai szó egyik összetevője, ami a kendó-ban a kiabálást jelenti. Fontos tudnunk, hogy miért, és hogyan kiabálunk. Megértésében talán a legcélravezetőbb, ha a ’hangulat’ szó jelentéstartományának útján indulunk el.

身  

Kun olvasat: mi; On olvasat: SHIN

Jelentése: test

攻   

Kun olvasat: se(meru); On olvasat: KŌ

Jelentése: agresszió, támadás, támad, kritizál

打   

Kun olvasat: u(tsu), u(chi), bu(tsu); On olvasat: DA, DAASU

Jelentése: üt, csap

有  

Kun olvasat: a(ru); On olvasat: YŪ, U

Jelentése: van, létezik

働  

Kun olvasat: hatara(ku), On olvasat: DŌ

Jelentése: dolgozik, mozog

静  

Kun olvasat: shizu, shizu(ka), shizu(meru), shizu(maru); On olvasat: SEI, JŌ

Jelentése: csendes, halk, csendesít, csendesedik

陰陽    

INYŌ; Jelentése: Jin-Jang, két princípium

天理    

TENRI; Jelentése: a mindenség törvénye

兵法    

HEIHŌ; Jelentése: a harc módszere, harcászat, harctudomány

下作り 

SHITANOTSUKURI; Jelentése: hely, ahová az elmét helyezzük, alsótest, deréktáj




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük